művészetterápia - Józanné Leskó Gabriella
“Minden csillagnak megvan a maga helye, és a maga útja az égben.”
(Irene Johanson)

A színház, dráma fiatal korom meghatározó momentuma. Több éven át foglalkoztam gyerekekkel dramatikus animátorként. Főbb előadások: Csókalányok 1988 , Mátyás király meséi 1989, Gyermeknap - Sárkánymese 1990. Diákszínjátszóként W. Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabjában a Herceg szerepe (Rendezte: Krizsik Alfonz). Felsőfokú tanulmányaimat követően pedagógiai munkám során, a drámapedagógia hagyományait és szemléletét is felhasználtam. Anyává válásom során azonban a mese, a mesék által nyújtott örömszerzés, képzelet-fejlesztés és a mese által, a hétköznapi életben előjövő nehézségek megoldást nyújtó szemlélete az, ami az utóbbi időkben érdeklődésemet leginkább foglalkoztatja.
Eddigi pályafutásom során a következő személyek alakították szemléletemet: Bódi Andrásné dr., Józsa Kata, Bruncsák András, Dr. Marton Dévényi Éva, Sütő Csaba, Sólyom Brigitta.

Mese – mozgás - dráma

A drámapedagógia, a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Alkalmazása során a dramatikus játék segíti a valóság átélését, a személyiség fejlődését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezáltal a csoport és az egyén fejlődését. Élményhátterét a valóság és a mese adja oly módon, hogy a hallott mesék, történetek a szó és a képzelet síkján aktivizálják a pszichikumot. A dramatikus tevékenységben a gyerek a mesét, történetet, játékot létrehozza, eljátssza, megalkotja.
A dramatikus játék és a drámajáték közvetlen előzménye a bábozás és a szerepjáték. Minden játéknak alapismérve, hogy örömet jelent a gyermeknek, vagy, hogy minden játékot örömszerzés kísér.

A dramatikus játék a mesék világából meríti élményanyagát, így sajátos örömforrásokat is megjelenít. Feszültségkeltő és csökkentő hatása tehát örömforrás. A dramatizálás helyét a játékalkotáshoz, mesei helyszínek megelevenítéséhez szükséges feltételek biztosításával lehet kialakítani. Ezeket a gyermekek a valóságban nem láthatták, de képzeletükben a valóságos tapasztalataik újszerű kombinálásával meg tudják jeleníteni. Dramatizáláskor fontos a gyermek számára olyan jelmezek, díszletek, kellékek biztosítása, amelyek segítik a mese újraélését, erősítik a dramatikus hatást.

A dramatizálás akárcsak a drámajáték társszükségletű játékforma, amely egyben a közösségi élmény hordozója is.

Cikkek

Küldjön üzenetet




  Üzenet

Üzenete továbbítva lett. Köszönöm, hogy kapcsolatba lépett velem!